A monília egy rendkívül agresszív polifág élősködő gombafajta. A „polifág” azt jelenti, hogy többféle növényt megtámad. A legérzékenyebb rá a kajszi, utána a meggy, majd a többi csonthéjas. A kajszin és a meggyen kora tavasszal a virágok, hajtások elhalnak, néha tömegesen. ( Ezt szokták tévesen tűzelhalásnak nevezni, az azonban - elsősorban az almatermésűek - baktériumos betegsége.)

Mivel a monília korán fertőz, ezért már a virágzás kezdetén is védekezni kell ellene. Persze gyerekkoromból nem emlékszem, hogy virágzás közben permeteztünk volna, de ma már, ha ezt nem tesszük meg e gombafaj nagyon komoly kártételt tud okozni. Egy-két ilyen év és a sárgabarackfát ki is viszi.

A virágzást megelőzően pirosbimbós állapotig érdemes lehet réztartalmú szerrel (rézoxiklorid, rézhidroxid, rézszulfát - Rézoxiklorid 50 WP, CHAMPION WG, CUPROXAT FW)  lemosó jelleggel a fákat lefújni. Főleg akkor, ha az előző évben jelentős moníliafertőzés volt, vagy faiskolából hoztunk oltványt, ahol ki tudja minek volt a csemete kitéve. A szer lehet konbinált is (RÉZKÉN 650 FW, VEGESOL eReS - réz+kén+olaj)

Amikor már a kajszi vagy a meggy virágzik, nem szabad rézzel permetezni, mert e növények rézérzékenyek és ezért a permetezés perzselést okozhat.

A különböző fajták és fajok rézérzékenysége eltérő, s a különféle réztartalmú szerek perzselési intenzitása is más. Ha mindenképp réztartalmú szert akarunk használni végezzünk előtte próbát egy ágon, s figyeljük a hatást. Állítólag a CUPROXAT vagy a rézhidroxid hatóanyagú szerek (CHAMPION) kevésbé okoznak perzselést, de én még nem teszteltem, nem tudok róla véleményt mondani.

(forrás: http://www.kwizda.hu)

Tapasztalataim szerint virágzás közben legjobb egy felszívódó és kontakt növényvédőszer-kombinációval védekezni. A kontakt szer kiválasztásánál bajban lehetünk, mert nem túl nagy már a választék. Az egyik leghatásosabb széles hatásspektrumú szer, a kaptán átkerült, a növényorvosi rendelvényre felhasználható ún. I. kategóriás szerek közé. Ezért kiskertekben nem hozzáférhető. Egy másik ajánlható kontakt szer a szabadforgalmú (III. kat.) mankoceb (pl. DITHANE).

Ezek valamelyikét keverhetjük felszívódó szerekkel. mint pl. a ciprodinil (CHORUS 50 WG – III. kat.) vagy a tebukonazol (FOLICUR SOLO – II. kat.) Tehát egy kontakt és egy felszívódó szer összesen!

A permetezést a virágzás végén, vagy közvetlen a virágzás után megismételjük, amikor már keverhetjük rovarölő szerekkel is. Nálam a meggynek elég szokott lenni egy permetezés virágzás közben, s egy utána, míg a kajszi igényelt két virágzáskori permetezést (4-5 nap eltéréssel) és egy virágzás utánit. Almatermésűekben meg lehet várni a virágzás végét, mert nem okoz a betegség a virágzás idején kártételt, mint a kajsziban vagy a meggyben. A többi csonthéjast is érdemes lehet virágzás közben permetezni, az őszibarackot a tafrinás levélfodrosodás miatt is. E kultúrában ezért a tafrina ellen is hatásos tebukonazolt használjuk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.