Előző bejegyzésemben említettem, hogy egy szép száraz őszelőre volna szükség a jó terméshez. Na most ennek ellenkezője lett. Árvíznyi eső. A környéket elöntötte a víz, a szomszédos Nagybakónak elérhetetlenné vált közúton. Még jó, hogy a hegyre nem folyt fel a víz.

(leszakad az ég a szomszéd hegyen)

Sajnos az a szőlő is el kezdett rohadni, amit nem vagy kevésbé érintett az idei lisztharmat-vész.(Ezek főleg a cserszegi fűszeres és zweigelt fajták voltak.) Bekövetkezett, amire számítottam: elég egy fürtön néhány sérült bogyó, s a darazsak már kikezdik a fürtöt.

(rothadó fürt)

De persze ennyi eső még darazsak nélkül is betett volna a szőlőnek. Azt ugyanis nem ilyen időjárásra tervezték.

(vegyesfelvágott)

Egyedül a pölöskei muskotály és a néhány tő othello úszta meg rothadás nélkül.

(ép pölöskei)

A szüret viszont a gyászos előzmények ellenére is jó hangulatban telt, tekintettel arra, hogy szombaton, mikor szedtük a szőlőt, szép, napos őszi idő volt, pedig hajnalban még esett.

(~egészséges kék)

A család leszedte én pedig kihordtam és ledaráltam. A rothadt termés miatt kissé erősebb (30g/hl ) kénezés után a törkölyös must egy napot állt hordókban, majd hétfőn mehetett a présbe. Sillerbort (itt pirosbor) készítek ugyanis, s nem szükséges, hogy mélyvörös színe legyen a lének. Minden évben nagyon szép piros színű, de átlátszó a borom, s hála az Égnek a színanyagok e pocsék évben is szépen kifejlődtek a szőlőben.

(Ősrégi daráló előtérben a szintén "örökölt" préssel)

Idén a két hete előszüretelt cserszegiből fehérborom is lesz. Anno azt írtam, hogy már megbántam, hogy leszedettem, most viszont azt kell mondjam, megbántam, hogy megbántam, mert a nem egész érett cserszeginek magasabb volt a cukorfoka, mint a most félrohadtan szüretelt zweigeltnek és egyéb kék fajtáknak.

A hordókon kívül beüzemeltem néhány üvegballont, abban forr a fehérbor, s vörösbor egy része, ami nem fért bele a 280 literes hordóba. A kotyogót én nem komálom, lekötöttem a ballont tiszta konyharuhával, s az egészre egy félbevágott pet palackot húztam. A mustárgáz el tud távozni, de a káros mikrobák nem juthatnak a borba.

Persze ilyenkor nem szabad se a ballont, se a hordót teletölteni, hagyni kell a forrásnak helyet.

Az időjárás viszont idén nem csak a lisztharmatnak, hanem egyéb a gombáknak is kedvez, húgom többször is járt az erdőszélen, s őzlábgombával tért vissza, amelyet a legkülönfélébb formában elfogyasztottunk. Rántva, tejfölösen, reggel rántottába.

Már készülünk a következő évre, beszéltem kistraktorral rendelkező barátommal, szántsa be a szőlőt, hogy meg tudjam trágyázni. A ganéjt  a hegy túlsó részén található lovardából hozatom. Még egy komolyabb művelet van még hátra: a régi, kiírtott szőlő támrendszerének részét képező betonoszlopok kiszedése. Mindegyik többemberes meló, s ilyenkor mindig gond, hogy honnan szedek hozzá embert, de majd megoldom valahogy. Van még némi időm.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.